Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg

A kibővült, nagyobb gyakorlatú munkatársi gárda 1974 után - az országos és a más megyei kiadványokon kívül - elsősorban a megyei közgyűjtemények közös folyóiratában, a Zalai gyűjteményben, 1987 után saját, Zalai Múzeum című periodikájában adja közre tanulmányait. 1992 után sor került a múzeum épületének újabb felújítására, a padlástérben 1997-ben elkészültek a korszerű munkahelyek, így a felszabaduló épületrészekben korszerű raktárakat sikerült létesíteni. 1996-tól a Göcseji Múzeum intenzíven bekapcsolódott az egymást érő nemzeti évfordulók (a honfoglalás millecentenáriuma, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója, az államalapítás millenniuma, a Kossuth-év, majd 2003-ban a Deák-év) megünneplésébe. Kiállításaink és rendezvényeink méltó helyszint biztosítottak Zalaegerszeg és a megye polgárainak az emelkedett ünnepléshez. 2000-ben emlékezett meg a múzeum fennállásának 50. évfordulójáról. Ez alkalomból "Régi idők kincsestára" címmel rendezett kiállításunkban adtunk számot a fél évszázad múzeumi tevékenységéről. Ebben az évben nyílt meg "Központok a Zala mentén" című; új állandó kiállításunk is. 2003-ban, a Deák-évben két új kiállítóhellyel gyarapodott a Göcseji Múzeum. Söjtörön a Haza bölcse szülőházában és Kehidán, egykori otthonában nyíltak állandó kiállításaink. 1999-től a Göcseji Múzeum régészei is bekapcsolódtak az M7-es, M70-es autópálya és autóút nyomvonalán folyó régészeti feltárásokba. Ez a munka, amely 2007-ig tart, a zalai régészet eddigi legnagyobb vállalkozása. Munkánk elismeréseként 1996-ban "Az év múzeuma" pályázaton a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Múzeumi Osztálya különdíjában részesültünk, 2000-ben a Nemzeti Múzeum különdíját nyertük el. 2001-ben Zala Megye Közgyűlése Nívódíjat, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése pedig Pro Urbe kitüntetést adományozott az intézménynek. 2003-ban a Göcseji Múzeum lett Az Év Múzeuma.